A Wang folyó versein megjelent írásaim:

Budavári őrjárat
Török „temető” – valójában inkább emlékhely – a budai Vár aljában, a nagy rondella alatt és a hauszmanni átépítés áldozatául esett egykori budavári Zeughaus, Arzenál díszes kapuzata a Cortina-fal északi oldalában. Két budavári történet egy 2021 januári bejárás képeivel.

Isztambul szellemei
A Kumbaracı yokuşu, vagyis Tüzér-lejtő a tenger felőli végén fut bele a mindig nyüzsgő İstiklal-sugárútba. Ebben a kis utcában, az egykori európai negyed közepén áll a lassan száz éve eltűnt a régi Isztambul egyik utolsó hírmondója. A századfordulós ház az idővel dacolva még mindig hirdeti három nyelven és háromféle írással – franciául, görögül és örmény betűkkel írt oszmán-törökül – az egykori tulajdonos, egy görög bútorkereskedő portékáját.

A könnycsepp
Bár J. R. R. Tolkien főként íróként és mítoszteremtőként lett közismert, amikor csak tehette, legalább ennyire szenvedélyesen rajzolt. Amatőr művészként ugyanolyan aprólékossággal dolgozott rajzain és illusztrációin, mint Középfölde-mitológiájának egyes részletein.

Az utolsó annexió
A Döbrentei utca 8-tól Ada Kale szigetéig. A Hauszmann Alajos építtette bérpalotában lakott ugyanis utolsó éveiben Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye nyugalmazott főispánja is, aki végrehajtotta a békeidők utolsó területgyarapítását: 1913. május 12-én annektálta Ada Kale szigetét, amely részben az annexió nyomán vált a korszak népszerű üdülőhelyévé.

Hamis barát
Valóban történelmi pillanat, a „boldog békeidők” multikultijának betetőzése lehetett, amikor a mai macedón határtól nem messze fekvő Ilnicë albán hegyi településen megnyílt az első postahivatal. És micsoda postahivatal! Kétnyelvű, cseh és szerb feliratos bélyegzővel, rajta az osztrák császári vagy az albán királyi kétfejű sas helyett a kétfarkú oroszlánnal. Mindez 1910-ben! De valóban így volt? Avagy hogyan kerül a tévesen azonosított pecsétnyomó az árverési kalapács alá és hogy jön mindehhez a Google?

Zsinagóga a föld alatt
A budai Várban, a Táncsics u. 26. szám alatti telken állt valamikor a 15. században a középkori nagy zsinagóga, amely az 1686-os visszafoglaláskor pusztult el az oda menekülő helyi zsidósággal együtt. A zsinagóga maradványai mai napig megvannak a föld alatt, csupán politikai akarat kérdése a részleges rekonstrukció és egy méltó emlékhely kialakítása. Az évszázadokig lappangó épület helyére 2016 óta emléktábla hívja fel a figyelmet a Babits Mihály sétányon.
    Részben átdolgozott változata azonos címmel a Budapest folyóiratban is megjelent.

Szellemtenger
December végi túra a Nagy-Kopasz környékén a Budai-hegyekben. A ködhatár fölé érve az ember egy másik dimenzióba csöppen – unpathed waters, undreamed shores –, mintha a Pannon-tenger kísértete próbálná visszahódítani egykori medrét. A hegycsúcsok szigetekké és félszigetekké, a kilátók világítótornyokká válnak a napsütötte szellemtenger lassan hömpölygő ölelésében. A hegy déli-délnyugati oldalának dolomitkopáros részére mesterségesen telepített feketefenyők ködből előbukkanó csoportjai a kínai tusrajzokat idézik.

Török Kávéházi Estek
Képes beszámoló a civil kezdeményezésként indult, azóta sajnálatosan megszűnt Török Kávéházi Estek 2014 decemberi alkalmáról (Magyarok és törökök – egymás szemével) és interjú az eseménysorozat elindítóival és akkori szervezőivel, Tóth Ágnessel és Rüll Ildikóval.

Perzsiai útirajzok (Sajó Tamással közösen)
Karacsay Fedor gróf a magyar-iráni kapcsolatok történetének egy kevéssé ismert alakja, pedig többek között az ő nevéhez fűződik az újkori perzsa hadsereg reformja, amelynek vezérkari főnöke is volt. Keleti útja mégis alig dokumentált, csupán egy általa Deák Ferencnek küldött levélből tudjuk, hogy iráni útjában a magyar őstörténet iránti érdeklődése is szerepet játszott. Ezért is nagyon fontos az az album, amely a festőként is számon tartott gróf útirajzait tartalmazza, Trapezunttól Khoraszánig. Az album 2015 végén bukkant fel egy római árverésen és tűnt el azóta ismét egy magángyűjteményben, így ezidáig ez az egyetlen (képekkel ellátott) híradásunk róla.

Áttűnés: A vadkan
A vadkan szerepét – akár vélt, akár valós – Zrínyi Miklós halálában jól ismerjük. De Zrínyi hivatalbeli elődei köréből szerencsésebb kimenetelű vadkanvadászatokról is tudomásunk van: Geréb Mátyás horvát-dalmát-szlavón bánt egy vadászat alkalmával Cseh János mentette meg egy felbőszült vadkantól. A jelenet a megmentő címeradományába is bekerült, amint azt az 1514-ben megújított címereslevélen is láthatjuk.

Halottak napja
Tóth Elemér zászlós Jászberénytől Bugyonnijig, 1942. október 21-től december 4-ig vezetett, korábban ismeretlen naplóját árverési anyagban találtam (körzeadása folyamatban van). A november 2-i tömör, de érzékenységről tanúskodó bejegyzéshez váratlanul egy kép is társult, id. Konok Tamás haditudósító ugyanott készült felvétele.

Búcsú az Araráttól
Képes beszámoló a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállításához (Távol az Araráttól, 2013) készült katalógusról, annak bemutatásáról és a hozzá kapcsolt tárlatvezetésről.

Mutációk
A Mixoparthenos, ez a női felsőtestű és kígyószerű alsótesttel bíró lény a szkíták ősanyja, legalábbis Hérodotos elbeszélésében. Még az antikvitásban a görög-szkíta-trák kultúrájú Boszporuszi Királyság jelképévé vált, alakja később összeolvadt a kétfarkú szirénnel hogy végül a Starbucks-logón kössön ki. A bejegyzést annak idején a BBC Culture Best of Web is szemlézte.

Koloniál
Prágát járva ugyan nem mutatkoznak az Ajvaz-féle „másik város” jelei (ehhez öt nap talán kevés is), szellemfeliratokra azonban így is bukkanhatuk. Ilyen az itt bemutatott is, egy egykori koloniál, élelmiszerbolt-kiskereskedés feliratai a Kisoldalon, az Újezd és a Petřinska utca sarkától nem messze.

❖

Az írások mellett két alkalommal tartottam vendéglőadást a Studiolum Szabaegyetem keretében, ezek az előadásoknak dedikált oldalon keresztül, belépőjegy fejében visszanézhetőek.

Előadásaim a Studiolum Szabadegyetemen:

Az iráni zene
Az iráni zene meghatározó hatással volt a környező régiók zenekultúráira: története egyben kölcsönhatások története is, a középkori Európától a sztyeppei régión át Kínáig. Előadásunkban erről a gazdag zenei kultúráról lesz szó, a homályba vesző kezdetektől napjainkig. A történeti áttekintés mellett elsősorban a mai perzsa klasszikus zenére koncentrálunk, amely ugyanolyan kifinomult, mint az európai, és ma is külön színfoltot képez a keleti zenén belül. Áttekintjük nem csak a kialakulását, de főbb jellemzőit, jellegzetes hangszereit és meghatározó előadóit is, számos zenei példával és saját iráni lantjátékkal illusztrálva.

Törökvilág Magyarországon
Az oszmán hódoltság időszaka meghatározó volt Magyarország számára, kultúrája mégis szinte nyomtalanul tűnt el. Előadásunkban áttekintjük a magyarországi török hódoltság történetéből mindazt, ami kultúrtörténeti szempontból ha töredékesen is, de megragadható. Hogyan tekintettek a hódítók magukra és a meghódított területre? Pontosan kik is voltak a hódítók? Milyen lehetett a mindennapi élet a hódoltságban a keresztényeknek és milyen a zsidóknak? Evlia Cselebi, a világutazó történetíró bizonyosan járt a hódolt Magyarországon, na de járt-e Eflatun, azaz Platón Pécsett? És İskender, vagyis Nagy Sándor Esztergomban?