❖ A Háromkezű Istenanya és az Életadó forrás. Szerb ikonok Szentendrén

Ezen a sétán bejárjuk a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum kevéssé ismert, ám annál jelentősebb ikonkiállítását. A gyűjtemény érdekes és izgalmas mementója a magyarországi szerbek egykori szerteágazó jelenlétének, köztük a budai szerb közösségnek, a Tabánnak is, amelynek 1949-ben lebontott plébániatemplomából számos emléket ide mentettek át. Emellett a szerb ikonfestészet magyarországi leágazása egyfajta párbeszéd Kelet és Nyugat között: a hagyományos stílusba az idők folyamán nyugati, sőt, népies elemek vegyültek, miközben a népszerű orthodox (és szerb) témák mintegy vezérfonalként mindvégig megmaradtak. Ezt a vezérfonalat követjük mi is, amikor a gyűjtemény kiemelkedő darabjain keresztül egyúttal áttekintjük a keresztény ikonkultusz kialakulását is.

Időpontok:

❖ február 3., 13:00

❖ február 18., 13:00

Időtartam: kb. 1,5-2 óra

Maximum létszám: 6 fő

Részvételi díj: 6 000 Ft/fő (felnőtt), 5 500 Ft/fő (nyugdíjas/diák) (a helyszínen fizetendő, magában foglalja a múzeumi belépőt és a látogatást Blagovestenszka-templomban)

Jelentkezés: a seta@fugithora.hu címen

❖ Az oszmán Buda és a hódoltság mindennapjai

A magyarországi oszmán uralom de facto kezdőpontjának, a budai Vár 1541-es török kézre kerülését Gárdonyi nyomán jól ismerjük. Noha a visszafoglalás után több mint háromszáz évvel a török uralomnak nem sok kézzelfogható emléke van a mai Várnegyedben, nyomok azért maradtak és a korszak jelentősebb helyeit is be lehet járni, áttekintve egyúttal a „törökvilág” közel másfélszáz éves időszakának legérdekesebb kérdéseit. Milyen változást hozott a török uralom a város életébe? Egyáltalán, kik voltak a hódítók? Török-e a török és ha igen, miért mégis inkább oszmán? Hányféle zsidó volt és hányféle zsinagóga működött az oszmán Budán? Sétánkon ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a budai Várnegyedben.

Időpontok:

❖ február 11., 14 óra

❖ február 25., 14 óra

Időtartam: kb. 2 óra

Maximum létszám: 10 fő

Részvételi díj: 6 000 Ft/fő (felnőtt), 5 500 Ft/fő (nyugdíjas/diák) (a helyszínen fizetendő, magában foglalja
a belépőt a középkori zsidó imaházba)

Jelentkezés: a seta@fugithora.hu címen

❖ Szecessziós Terézváros

Szecessziós sétánk helyszíne Terézváros, annak is a Nagykörút és a Dózsa György út közé eső szelete: a kis utcákban, jobb-rosszabb állapotban több szecessziós ház lapul meg, amelyek olyan neves építészekkel dicsekedhetnek, mint Vágó József – többek között a szabadkai Dömötör-bérház, a mai Városi Múzeum építője –, Spiegel Frigyes vagy a Löffler-testvérek.
Sétánk során ezeket a házakat járjuk végig, felidézve nem csak az építészeket, hanem az építtetőiket is: az összeálló történetfüzér a századfordulós Budapest izgalmas, korhű lenyomata.

Időpontok:

❖ január 28., 13 óra

❖ február 4., 13 óra

Időtartam: kb. 1,5 óra

Maximum létszám: 10 fő

Részvételi díj: 4 000 Ft/fő (a helyszínen fizetendő)

Jelentkezés: a seta@fugithora.hu címen

❖ Szerbek Pest-Budán

Ha a magyarországi szerbekről esik szó, legtöbbünknek – jogosan – Szentendre jut az eszébe először. Mi most mégis Pesten kezdjük a szerb emlékek felderítését. Nem véletlenül: a mára lerombolt Tabán mellett a 18-19. században Pest volt a magyarországi szerbség másik fontos kulturális központja. Szerb színház, kollégium, nőegylet, vendéglő, templom – ezeket fogjuk felkeresni a pesti Belvárosban, vagy legalább megidézzük az emléküket, amiből persze nem maradhat ki a Tabán sem. Az így megkezdett sort pedig reményeink szerint hamarosan más településekkel (Szentendre, Ráckeve) folytatjuk majd.

Időpontok:

Jelenleg nincs meghirdetett időpont. Ha szívesen jönnél a sétára, írj a seta@fugithora.hu címre!

Időtartam: kb. 1,5 óra

Maximum létszám: 10 fő

Részvételi díj: 4 000 Ft/fő (a helyszínen fizetendő)

Jelentkezés: a seta@fugithora.hu címen